|
Bronzkor
3. terem
A bronzkor (Kr.e. 2800-800.) gazdasági alapja a mezőgazdaság mellett
az új fém (réz és ón ötvözete), az új fémműves technológia, a bronzöntés
megismerése, majd fokozatos elterjedése volt. A bronz megkönnyítette
a vagyon felhalmozódását, az abból készült eszközök, különösen a
fegyverek hatalmat, gazdagságot jelentettek tulajdonosaiknak. Mindez
hogyan tükröződik a bronzkori emberek mindennapjaiban, a telepek,
temetők szerkezetében, erre próbálunk választ adni a kiemelkedően
szép régészeti tárgyakon keresztül.
4. terem
A kárpát-medencei bronzkor igen gazdag, sokrétű fémművességéről
a bronz, - illetve aranyleletek tanúskodnak. Ezek kisebb része telepekről,
temetőkből származik, nagyobb részük kincslelet vagy raktárlelet
részeként került napvilágra. Az egy-két személy, család vagy közösség
tulajdonát képező bronz és aranyleletek megbízható támpontot nyújtanak
a bronzkori ember viseletének és harci szokásainak, hiedelemvilágának
hiteles rekonstruálásához.
Érdekességek:
| |
A bronznak abban az időben nagy értéke volt. A bronzöntés
során sérült tárgyakat az ötvös mesterek újraolvasztották. A
nyers öntvényeken több esetben felismerhetők a korábbi tárgyak
töredékei. A vitrinekben azt is megtalálják, hogy milyen szerszámokat
használtak. |
| |
A bronzkor nagy vívmánya volt a ló felszerszámozásának, a
lóvontatású kocsinak a felfedezése is. Új távlatokat nyitott
a közlekedésben, kereskedelemben és hadviselésben. |
| |
A bronzkori kincsleletek egy részét tulajdonosaik nem ellenséges
támadások miatt rejtették el. A kutatók többsége úgy véli, hogy
a földbe vagy vízbe került leletek inkább áldozati, fogadalmi
ajándékok voltak. |
|
|
|